home
***
CD-ROM
|
disk
|
FTP
|
other
***
search
/
Chip 1996 April
/
CHIP 1996 aprilis (CD06).zip
/
CHIP_CD06.ISO
/
hypertxt.arj
/
9508
/
CARD.CD
< prev
next >
Wrap
Text File
|
1996-03-09
|
7KB
|
137 lines
@VHome Banking@N
@VRablórömi@N
Filozofikus fejtegetés egy Magyarországon fejlesztett,
Magyarországon üzemelô bankkártya-rendszer bevezetésének és
üzemeltetésének tanulságairól.
Magyarországon még nem öntött el bennünket a sokféle
bankkártya. Ki gondolná, hogy tucatnyi típusút ismer a
kártyaszakma, de ezekbôl nálunk csak néhány jelent még meg.
A különbözô típusú kártyákat foglaltuk össze a keretes
szövegrészben.
Ha egy bank kártyakibocsátásra adja a fejét, és nem akar
helybôl sokat kockáztatni, betéti kártyát kínál ügyfeleinek.
Az általunk kiszemelt pénzintézet (Szôreg és Vidéke Takarék
Szövetkezet) is betéti kártya kibocsátása mellett döntött.
@VA bank és az ügyfél elônyei@N
A banknak elôször is azért jó, mert a pénz a bankban
marad! Minden banki tevékenységnek ez az elsôrendû célja. A
bank -- akárcsak mi -- azt szereti, ha a pénz nála van,
kapni akar és nem kifizetni. A bank üzlet és nem
jótékonysági intézmény! Ezt az aranyszabályt sokan még nem
tudják, persze a bankok ezt nem is reklámozzák. A bank
kemény szabályok közé szorított terepen mûködik, a pénzzel
üzletel, és az ebbôl szerzett hasznát ""osztja" meg velünk,
akik ezt a pénzt hozzá befizettük. A közelmúlt eseményei
segítenek eloszlatni az emberekben azt a téves beállítódást,
hogy ebben a fajta üzletben nem lehet veszíteni (már
legalábbis az ügyfél szempontjából).
A banknak másodsorban azért jó az ilyen típusú rendszer,
mert nagyobb beruházások nélkül is dinamikusan növelheti
ügyfélkörét. Jól átgondolt belsô szervezeti felépítést
feltételezve az elektronikus banki szolgáltatások
igénybevevôi jóval kevesebb emberi erôforrást igényelnek,
mint a banki mûveleteket hagyományos módon kezelô ügyfelek.
A bank kisebb ráfordítással érhet el nagyobb forgalmat,
mintha újabb épületeket -- fiókokat -- építene.
Az ügyfeleknek is több szempontból elônyös egy ilyen
szervezethez kapcsolódni. A pénz ebben a rendszerben nem
veszhet el több napra. Az összes banki mûvelet --
átutalások, kifizetések, terhelések, letiltások -- on-line
fut! Nem kell megvárnom a banki napok elszámolását, nincs
késlekedés: amit az egyik pillanatban befizettem, a
következôben már át is utalhatom. Készpénz se kell hozzá.
@VCentralizálás vagy decentralizálás?@N
Jelen rendszer abból a feltételezésbôl indult ki, hogy a
bank ügyfeleinek tranzakciói legalább 80-90 százalékban az
adott bank vonzáskörzetében történnek. Miért kellene a
fennmaradó 10-20 százalékra összpontosítva kialakítani a
rendszert? Egy helyi autorizációs központ létesítése
nagyságrendekkel kisebb költséggel jár, mintha azonnal
országos hálózatban gondolkodnának.
A decentralizált központok adat- és személyiségvédelmi
szempontból kedvezôbben alakíthatók ki, mint az országos
központtal rendelkezô szolgáltatók. (Amerikában a bûnüldözô
szervek a legtöbb kártyakibocsátó számítógépes hálózatáról
elég sokat tudnak. Ott van adatvédelmi törvény, bejáratott a
szisztéma, mûködik.)
Az ügyfél bármelyik típusú tranzakciót kezdeményezi
is, sohasem jut közvetlenül a banki rendszerbe.
A fogadó gépek -- dróton vagy mûholdon keresztül
-- autorizációs igényt jelezhetnek, majd ha ez elfogadásra
került, tranzakciókat kísérelhetnek meg. A rosszul feltett
kérdések csak a fogadógépig juthatnak el... (Azt hiszem, a
mostanában sokat emlegetett Internet-kalózok ellen is valami
hasonló védelmet javasolnak a profik.) A Szôreg és Vidéke
Takarék Szövetkezet rendszere harmadik éve üzemel. Ez idô
alatt egy alkalommal, szervercsere és adatkarbantartás miatt
-- hetekkel az esemény bekövetkezte elôtt mindenkit
értesítve --, két napra állt le. Eddig más, általam csak
hallomásból ismert rendszerekkel ellentétben
üzembentartójának csak nyereséget termelt...
@VAz adatbázis felépítése és a kulcsmezôk@N
A kártyaszolgáltatás nem személyhez kötött szolgáltatás.
Valamely cég ügyvezetôje dönthet úgy, hogy a bank
kártyaszolgáltatását veszi igénybe. Nyit egy vállalkozói
kártyát, hogy bármikor hozzáférhessen a pénzéhez. A cég
anyagbeszerzôinek is vállalkozási kártyát nyit -- nem kíván
külön foglalkozni a pénzszállítással. Családtagjai részére
olyan típusú kártyát állíttat ki a kibocsátó bankkal,
amellyel napi vásárlásaikat intézhetik el. Gépkocsivezetôje,
aki egyben a vám-ügyintézô is, vám-kártyát nyittat, amellyel
a vámilletéket róhatják le. A megadott idôszakra --
általában havonta -- a példánkban szereplô ügyvezetô
kimutatást kap a banktól, amely kártyánként tájékoztatja a
pénzforgalomról. A kimutatás alapján szortírozhatja
kiadásait, módosíthatja egyenlegét (pénzt vehet le vagy
utalhat át a számlára.) A kártyákat bármikor letilthatja,
alacsonyabb vagy nagyobb limitet engedélyezhet
használójának. Kimondhatjuk, hogy egyenlege nem a kártyának,
hanem a szerzôdésnek van!
A szoftverrendszert -- ha nem akarjuk, hogy már a
bevezetés pillanatában elavuljon -- nagyfokúan
paraméterezhetônek kell megírni. A DataFlex 4GL programozási
nyelven írt és a programozói csapat által fejlesztett és
használt programfejlesztési stílus ilyen rendszert
eredményezett.
@Kifj. Jerabek György@N
@VKártyatípusok@N
1. Hitelkártya (credit card)
2. Betéti vagy terhelési kártya (debit card)
3. Tárolt értékû kártya (store value card)
4. Csekkgarancia kártya (cheque guarantee card)
5. Utazási és szórakozási (travel and entertainment card)
6. Åruházi kártya (retailer, store card)
7. Bankhitel kártya (bank credit card)
8. Társasági kártya (company card)
9. Arany kártya (gold card)
10. Ütemezett elszámolású kártya (budget account card)
11. Havi elszámolású kártya (monthly account card)
12. Választható elszámolású kártya (option account card)
@VHol és mire használható?@N
Az elektronikus bankszolgáltatás bármire használható,
amire egy hagyományos bankfiók is képes.
1. Pénzfelvétel kártyáról
2. Pénzbetétel kártyára
3. Pénzátutalás kártyáról kártyára
4. Pénzátutalás kártyáról számlára
5. Pénzátutalás számláról kártyára